Képzelje el, hogy mi történne, ha olyan döntés születne, hogy a karbantartási költségek lefaragása céljából lezárják a debreceni utcák harmadát és a szélesebb utakon pedig csak irányonként egy forgalmi sávot lenne szabad használni. . Mekkora lenne a felháborodás? Pontosan így érzi most magát több tízezer debreceni és agglomerációban lakó polgár, akik átlagosan napi 260 ezer utazást bonyolítottak le villamossal, busszal, trolival (a Covid járvány előtti időszakban a DKV Zrt. adatai szerint). Nekünk, közösségi közlekedést használóknak a járatok jelentik azt a rendszert, amit az autósoknak az utcák és a parkolóhelyek. Ettől függ, hogy milyen gyorsan, kényelmesen és mennyi gyaloglás árán jutunk el a munkahelyre, vásárolni, vagy tudjuk a gyereket óvodába vinni. Idén ősszel jelentős akadályokba ütköztünk ezen utak során.
Hogy milyen akadályok ezek? Azt jól szemlélteti az a több mint 1200 észrevétel, amelyeket az utasok tettek a járatok csökkentése óta eltelt időszakban. Az észrevételeket tételesen megküldtük polgármester úr és a DKV Zrt. vezérigazgatója részére, valamint a mellékelt dokumentumokban összefoglalva elemeztük a debreceni helyi közösségi közlekedés használatával kapcsolatos, utasok által tett észrevételeket.
A legtöbb panasz a (szeptemberi járatcsökkentés után) a 15/15Y, 41/41Y valamint (a novemberi többszöri módosítások után) a 30/30A és a 19-es autóbusz-vonakra érkezett. Az utasok számára leginkább a munkába járást nehezítette meg a szolgáltatás csökkentése. Sőt akár el is lehetetlenítette, hiszen a válaszadók kb. 15%-a nyilatkozott úgy, hogy ezt követően más megoldást kell találnia az utazásaihoz. Az észrevételek küldésére szolgáló űrlapon majdnem minden második utas részletesen is megírta a problémáját, amelyeket (a személyes adatok kivételével) továbbítottunk az illetékesek részére. A felmérésünk nem reprezentatív, az utasok önkéntes beszámolói alapján készült, azonban jól szemlélteti, hogy mely vonalakon, milyen jellegű problémákkal találkoznak az utasok.
A megküldött észrevételek mellett felhívtuk a figyelmet azokra a városfejlesztéssel és úthálózat bővítésével kapcsolatos folyamatokra, amelyeknek a kezelését nem megfelelőnek látjuk és aggodalmunkat fejeztük ki a menetrendek módosítása során kialakult rossz gyakorlat miatt.
- Városfejlesztés, úthálózat kérdései
Ellentmondásos közúthálózat-fejlesztés
Nagyon örülünk az autóbuszok cseréjének és a Zöld Busz programban beszerzett járműveknek. Örülünk annak is, hogy a város elköteleződést mutat az elektromos meghajtású járművek iránt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a járműpark cseréje és megújítása elengedhetetlenül szükséges, hiszen a 12 éves járművekkel már nem lehet az elvárt műszak színvonalat biztosítani. Tudjuk, hogy az elektromos járművek várható hasznos élettartama hosszabb. (Habár más városok példáján látva az akkumulátoros technológia alkalmazása még mindig nem biztosítja azt az elvárt műszaki rendelkezésre állást, amelyek a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor bizakodóak vagyunk ezen technológia fejlődésében.)
Mindezek mellett az utasok számára a szolgáltatási színvonalnak csak kisebb szelete a jármű. Számos kutatás vizsgálta a helyi közösségi közlekedés használatának szokásait és az utasok preferenciáit. A utasok három alapvető tényező (eljutási idő, kényelem és az ár) alapján választanak közlekedési módot. Ezek közül a helyi közlekedésben a legfontosabb, döntő tényező az eljutási idő.
Ez a minőségi tényező az infrastruktúra, a vonalhálózat és a menetrend által biztosított időtartam amely azt befolyásolja, hogy az utasok mennyi idő alatt, mennyi gyaloglással, várakozással érik el úti céljukat. Ez a tényező a növekvő közúti forgalom zavaró hatása és az egyre ritkábban közlekedő járatok miatt az elmúlt években romlott, azaz ez az utasok számára több várakozást és lassabb eljutást jelent. Mindezek miatt - a legmodernebb járműflotta ellenére - a közösségi közlekedés nem tud versenyképes alternatívát kínálni más közlekedési módhoz képest. A közösségi közlekedés szervezési kérdéseinek hiányosságai (nincs megfelelő előnyben részesítés, rossz menetrendszerűség, elavult tarifarendszer stb.) továbbra is olyan korlátozó tényezők, amelyek rontják a szolgáltató és a városi közlekedés megítélését is. Az eljutási idő tekintetében Debrecen közösségi közlekedése nem csak a gépjárművel történő utazáshoz képest van hátrányban, hanem a kerékpáros és bizonyos viszonylatokban a gyalogosan történő közlekedéshez képest is.
A város közútjainak különböző kapacitást bővítő beruházásai, átépítései sajnos nem feltétlenül jelentik azt, hogy ezzel párhuzamosan a gyalogos és közösségi közlekedés színvonala is javul. Sőt, több ízben tapasztaljuk, hogy az átépített csomópontok, útszakaszok inkább rontanak a helyzeten, mert a jelzőlámpák átprogramozása növeli az autóbuszok menetidejét, illetve a megállóhelyek gyalogos megközelítése is romlik. Azok előnytelenebb helyre kerülnek áthelyezésre, vagy teljesen megszüntetésre kerülnek. Hasonlóan negatív hatással van a közösségi közlekedésre a gyalogátkelőhelyek megszüntetése is, hiszen ezáltal a megállóhely elérhetősége több időt vesz igénybe. Több gyalogátkelő esetén a gyalogosok számára csak minden második ciklusban ad szabad jelzést a jelzőlámpa, ezáltal megnövelve a megállóhelyek megközelítésének idejét.
Debrecen Megyei Jogú Város közlekedés-fejlesztésében az utóbbi években az infrastruktúra került előtérbe, mind egyéni motorizált, mind közösségi közlekedési és kerékpáros módok tekintetében. Ezek a fejlesztések azonban Debrecenben döntő többségében a gépjárművel történő egyéni közlekedés segítését célozták. Ezért azt szeretnénk, hogy a környezettudatos közlekedési módok, különösen a közösségi közlekedés, a városfejlesztési és infrastruktúra átalakítás területén kapják meg a kellő hangsúlyt. Ott épüljön gyalogátkelő és buszmegálló ahol az utasok számára a legjobb helyen van és ne ott, ahol nehéz megközelíteni, de nem zavarja a gépjárműforgalmat.
A Covid-19 alatti veszélyhelyzetben, majd ezt követően a debreceni közösségi hálózat folyamatos, kritikus minőségi veszteséget szenvedett el: a forgalmasabb vonalakon a járatok átlagosan mintegy 30%-a megszűnt az elmúlt közel három évben, miközben a szolgáltatás ára folyamatosan növekedett. Idén november 2-án és 14-én újabb kapacitás-veszteségeket szenvedtek el a város polgárai (1. melléklet).
- Módosított menetrendek módosításának módosítása
Aggodalmunkat fejeztük ki a menetrendek módosítása során kialakult rossz gyakorlat miatt. Rendszeres, hogy az esetlegesen rosszul felmért helyzet miatt, a menetrend módosítást követően rövid időn belül újabb és újabb módosítás történik, (miután több utas jelzi a panaszait). Természetesen örülünk, annak, hogy a szolgáltató reagál a panaszokra, azonban előzetes, nyilvános társadalmi egyeztetéssel az utólagos módosítások száma és mértéke minimalizálható lenne. Az állandóan változó menetrend kiszámíthatatlan, amelye nem lehet hivatásforgalmat alapozni. A megszüntetett járatok, módosított indulási időpontok a meglévő utasok mindennapjait igencsak érzékenyen befolyásolják: a tét az, hogy időben eljutnak-e a munkahelyre, iskolába.
Ezért kértük az önkormányzatot és a szolgáltatót, hogy a menetrendek módosítására csak kellően megalapozott esetben, éredmi társadalmi egyeztetés után és kellő időben történő meghirdetést követően kerüljön sor, hogy ne utólag kelljen korrigálni a menetrenden. Az eljutási idők drasztikus megváltozása a lakosok számára a munkavállalás feltételeit is befolyásolja.
- Csökkenő szolgáltatás és következményei
Megértjük az energiaválság okozta nehézségeket, azonban a közösségi közlekedés olyan alapszolgáltatás, amely munkába, iskolába járást biztosít az utasok számára. Az ilyen mértékű (átlagosan közel 30%-os) járatcsökkentés pedig hatalmas időveszteségeket okoz, sőt, akár el is lehetetleníti az eljutást. Ezért nagyon is érthető az utasok felháborodása. A csökkenő teljesítmény miatt nyilvánvalóan csökkennek a költségek, ugyanakkor a valós megtakarítás kétséges,mert ezzel párhuzamosan kevesebben veszik igénybe a szolgáltatást és a szolgáltató bevétele is csökken. Ezt a hiányt pedig az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Az a tény pedig, hogy sok utas más közlekedési módot választ tovább terheli az egyébként is telített városi közúthálózatot.
Mindezen tényezőkkel együtt az elmúlt hónapokban történt járatcsökkentés a használhatatlanság határára sodorta Debrecen közösségi közlekedését. A járatok számának csökkenése azt jelenti, hogy az egyes vonalakon ennyivel kevesebb lehetősége adódik a lakosoknak a közösségi közlekedés használatára. A lehetőség hiánya miatt az utazási idő hosszabbá válik, mert több időt kell várni a járatra. Ez egyértelmű szolgáltatási színvonal csökkenés. Megfelelő színvonal hiányában a lakosok más utazási alternatívát választanak, ami hosszú távon növeli mind a közösségi közlekedés fenntartásának fajlagos költségeit, mind pedig a közúthálózat és egyéb városi infrastruktúrák fenntartási kiadásait. Emellett a folyamatosan növekvő gépjármű-használat egészségügyi károkat okoz a lakosságnak a légszennyezésen, zajártalmakon, és a balesetveszélyes lakókörnyezeten keresztül.
- Beavatkozás szükséges
Fontosnak tartjuk, hogy minél hamarabb kezdődjön el a társadalmi egyeztetés, ami szervezési (vonalhálózat, menetrend) kérdésekben is biztosítja az utasok igényeinek való megfelelést. A közösségi közlekedés csak akkor kínál használható és versenyképes alternatívát, ha a mindennapokban érezhető és percekben mérhető módon csökken az utazással töltött idő. Egyesületünk továbbra is rendelkezésre áll minden tekintetben, hogy Debrecen ne közlekedési problémáktól terhelt, hanem minél élhetőbb, valóban zöld város legyen.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| DERKE_sajtokozlemeny_jaratritkitasok_Debrecenben-2022-12-15.pdf | 1.95 MB |