A Magyar Államvasutak Zrt. 100%-os támogatást nyert a Közlekedési Operatív Program keretén belül a vasúti infrastruktúra fejlesztésének előkészítésére Záhony térségében.
A projekt részeként megvalósul az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat fejlesztése, valamint az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány hálózat felújítása.
A záhonyi térség fejlesztéséről a 2090/2007. (V.23.) Kormányhatározatban rendelkeztek, ami a záhonyi térség gazdaságfejlesztési programját komplex programnak nyilvánította (Záhony zászlóshajó program), melyben a program elemeinek kidolgozásához szükséges feltételeket is biztosították.
A fejlesztéshez a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap nyújt támogatást, a hiányzó részt költségvetési forrásból egészítik ki. Az előkészítő projekt összköltsége 738 667 000 Ft, és teljes egészében illeszkedik az Európai Unió közlekedéspolitikájához, az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, a magyar közlekedéspolitikához és az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz.
A program több projektből áll, az egyik a záhonyi vasúti átrakó körzet széles- és fonódott vágányhálózatának a felújítása, melynek köszönhetően a kapacitáskorlátozó tényezők megszűnnek. A tervezett felújítás az eredeti műszaki paramétereket állítja vissza, így a megengedett tengelyterhelés 24,5 tonna, a megengedett sebesség 60-120 km/óra lesz.
A program keretén belül megújuló vasúti pálya hossza 33,6 km, a tervezett befejezés dátuma 2010. december 31. A projekt előkészítő szakaszának a MÁV Zrt., a megvalósítási szakaszának a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a projektgazdája.
Záhony szerepe
Magyarország közlekedés-földrajzi szempontból kedvező elhelyezkedése – megfelelő színvonalú szolgáltatás esetén – lehetőséget kínál a kelet-nyugati irányú, V. számú páneurópai folyosón a magyar vasúthálózat szerepének növelésére. A záhonyi térségben az elmúlt évtizedekben kialakult és jelenleg az adottságaihoz képest kevésbé kihasznált átrakókörzet speciális helyzete lehetőséget biztosít a forgalmi előrejelzések szerint várhatóan növekvő áruforgalom lebonyolítására, a logisztikai szolgáltatások és az értéknövelő ipari tevékenységek elterjesztésére.
Az ország fejlődése szempontjából is fontos kihasználni azt a helyzeti előnyt, hogy a magyar – ukrán – orosz – távol-keleti vasúti forgalom kezelésére Magyarországon csak Záhony térségében van lehetőség.
A projekt hatásai
A Záhonyi Logisztikai Körzet forgalma 2015-re várhatóan megháromszorozódik, így a teljes záhonyi átrakó és logisztikai terület forgalma a mai érték másfélszeresére emelkedhet, melynek jelentős része vasúton fog lebonyolódni. Az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és fonódott nyomtávú gerinchálózat, valamint az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány-hálózat felújítása ezért időszerűvé vált.
A nemzetközi vasúti áruszállítás jelenlegi kapacitásainak megőrzését, fenntartását és a bővítéshez szükséges feltételek megteremtését önálló projekt biztosítja a meglévő műszaki infrastruktúra korszerűsítése által. A projekt célja továbbá a nyomtávváltásból adódó vasút-vasút és vasút-közút közötti áruátrakási tevékenység hatékonyságának, biztonságának és volumenének növelése is.
A vasútfejlesztési projekt megvalósításával jelentős ipari és logisztikai beruházásokkal lehet számolni a térségben, így az elősegíti az elmaradott térség felzárkózási lehetőségét, szerepének felértékelődését, továbbá a Kelet- és Nyugat-Európa, valamint Európa és a Távol-Kelet közötti kapcsolat élénkítésével segíti a térség bekapcsolását az európai vérkeringésbe.
Háttérinformáció
Záhony térségében a vasúti közlekedés a Magyar Északkeleti Vasúttársaság Nyíregyháza – Ungvár vasútvonal Kisvárda – Csap közötti szakaszának üzembe behelyezésével 1873. február 4-én indult meg. A vasúti forgalom nagy része egészen 1945-1946-ig Csap állomáson bonyolódott le, ezért Záhonyban csak egy kisforgalmú, néhány vágánnyal rendelkező vasútállomás volt.
1946-ban a szovjet gazdasági kapcsolatok megindítása szükségessé tette olyan vasúti átrakóállomások építését, ahol lehetséges a széles nyomtávolságú vasúton érkező áruk átrakása. A záhonyi átrakókörzet építése és fejlesztése egészen 1990-ig tartott. A fejlesztések által a tiszta közforgalmú vonalak állomásai is vegyessé váltak, mivel több szállal kötődtek az átrakási, áruszállítási feladatokhoz, ezek azonban az átlagosnál nagyobb igénybevételt jelentenek a pályaszerkezeteknek.
A mintegy 120 km² kiterjedésű záhonyi átrakókörzet két normál és két széles nyomtávolságú rendező pályaudvarával, két határátmenetével, a különböző áruféleségek és átrakási módok szerint specializált átrakó munkahelyeivel, tengelyátszerelő, gáz- és vegyiáru-átfejtő, raktározó és különféle kiszerelő-, feldolgozó létesítményeivel, számítógépes irányító és információs rendszerével Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen típusú vasúti létesítménye.
A közelmúlt társadalmi-gazdasági változásai következtében visszaesett áruforgalmi teljesítmények miatt a meglévő vasúti infrastruktúra jelentős része kihasználatlanná vált, illetve műszaki állapota leromlott.
MÁV Zrt. – Kommunikációs Igazgatóság