Motorizáció
- közút |
- személygépkocsi |
- motorizáció |
- gépjármű |
- Utasoknak

|
Közúti motorizáció alatt a gépjárművek elterjedésének folyamatát értjük, melynek két legfontosabb eleme a gépkocsigyártás és az útépítés. A motorizációs szintett az 1000 lakosra jutó személygépkocsik számával jellemezzük, ezt a mutatót fajlagos személygépkocsi ellátottságnak nevezzük. Ma Magyarországon 3 milló szémlygépkocsi van regisztrálva, vagyis ez a mutató már valamivel több mint 300 személygépkocsi/fő, és tovább nő. |
|
A közúti közlekedés a leginkább balesetveszélyes a közlekedés ágazatai közül. Nem csak azért mert azt használjuk leginkább, hanem mert egy gépkocsi vezetője kisebb felelősséget érez vezetés során, mint mondjuk egy mozdonyvezető vagy egy repülőgép pilótája. Környezetszennyezést okoz, nem csak a kipufogó gázok okozta szmog, de a zajszennyezés is jelentős, gondoljuk csak egy forgalmas városi utcára. Magas nyersanyag és energiafelhasználást igényel, hiszen minden egyes gépjárművet külön motor hajt és azáltal, hogy mindenki külön utakon jár fajlagosan több üzemanyagot használunk. Néhány személyautó még nem okozna problémát, de az a baj, hogy a városokban a rendelkezésre álló helyhez képest sok van belőlük és az utakon torlódásokat okoznak. Amikor pedig nem hasznájuk az autónkat valahol tárolni is kell, amiből aztán adódnakak a parkolási problémák. |
|
![]() ![]() ![]() |
|
Ez nem ilyen egyszerű. Azért még sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy autóval járjanak mindenhová. A gépkocsi még most sem olcsó mulatság és a fenntartása sem ingyen van. Az üzemeltetési költségek mellett (üzemanyag) fenntartási költségek is vannak (biztosítás, kötelező szerviz, vizsgáztatás.) |
|
![]() |
|
Ahol utakat szélesítettek és pakolót építettek csak néhány évre oldotta meg a problémát, mert 4-5 év elteltével mégtöbb autó lett és a már szélesített utakon is megjelentek a torlódások és a parkolók újból megteltek. Ezután megint útszélesítés, parkolók építése következett, amelyek egy idő után megint csak megteltek. Ma a világ fejlettebik felén 500-600 személygépkocsi jut ezer főre, vagyis minden családban két autó is van. Vannak olyan városok, ahol a bővítés eleve nem lehetséges, mert műemléki védettséget élvező épületeket kellene el elbotani ahhoz, hogy szélesebb útjaink legyenek. |
|
Arra kell ösztönözni az embereket, hogy minél kevesebbet használják az autójukat. Ez szokszor fájó intézkedésekkel párosul, mint megállási tilalom bevezetése, egyirányúsítás, magas parkolási díj, útdíj vagy éppen gépjárműadó bevezetése. Ezzel párhuzamosan viszont fejleszteni kell a közösségi közlekedést, hogy minél többen vegyék azt igénybe. |
|
Ezért kell jobban odafigyelni a közlekedési cégeknek, hogy a járműveket tisztán tartsák és kiszűrjék azokat a járművezetőket, akik illetlenül viselkednek a megélhetésüket biztosító utasokkal. A buszok lassúságát pedig a nem az okozza, hogy sok helyen állnak meg, hanem az, hogy a dugóban ugyanúgy beragad. Ezért szükséges buszsávok kijelölése, illetve ahol lehet a kötöttpályás közlekedés, a villamos és az elővárosi vasút építése. Sajnos a közlekedési cégek elég rövidlátó gazdaságpolitikát folytatnak, és úgymond az igényekhet igazodva csökkentik a járatok számát, mert egyre kevesebben utaznak busszal, villamossal és egyre többen ülnek autóba. Ez viszont újabb utasok elvesztéséhez vezet, ami ugyancsak az autóba ülők számát gyarapítja. Egyetlen megoldás a kínálat fenntartása és bővítése. |