2009. december 1. szomorú nap a debreceni közösségi közlekedés történetében, 2006. óta nem volt példa ilyen mértékű járatcsökkentésre, mint amit ma a DKV Zrt. végrehajt.
A járatritkításra az utasok igényeire hivatkozva került sort, azonban az általunk megkérdezett utasok egyike sem igényelte, hogy a járatok ritkábban közlekedjenek. Az járatcsökkentést megalapozó utasszámlálás csak egy pillanatnyi állapotot rögzít, nem tükrözi a valós igényeket. Sőt, az utasszámlálással az utazni szándékozók valós igényei meg sem ismerhetőek, hiszen a szolgáltató sem ismeri teljes körűen az utasszám visszaeséséért felelős konkrét okokat.
A csökkenő utasszám nem igényt fejez ki, hanem következmény!
Következménye a több évtizede zajló, közösségi közlekedést tudatosan leépítő folyamatnak és következménye a felületes pályázati kiírásnak, amely hatékonyságnövelő eszközként csak a járatrikítást és a tarifák emelését ismeri, nem ösztönözve a szolgáltatót az utasainak a megtartására. A pályázat szakmai és gazdasági buktatóra már kiírás előtt felhívtuk a figyelmet, ezért visszautasítjuk, hogy egyesületünk javaslatait figyelembe véve gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülne a szolgáltató, hiszen részben a pályázat feltételei is okozzák, hogy a cég egyre kevésbé tud hatékonyan működni.
Nem vitatjuk a DKV Zrt. és a Cívisbusz Konzorcium munkatársainak több évtizedes tapasztalatait, azonban úgy látjuk, hogy jelen körülmények között nem a több évtizede berögződött mechanizmusok szerint kellene szolgáltatni, hanem figyelembe kellene venni a jelenkor utazási szokásait és az utazni szándékozók közösségi közlekedéssel szemben támasztott elvárásait.
Továbbra is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy a jövőre tervezett áremeléssel és járatritkítással nem lehet jelentős költségeket megtakarítani, csak tovább mélyíti az utasok elpártolását okozó, öngerjesztő folyamatokat. Úgy véljük, hogy ezzel a DKV Zrt. munkatársai is tisztában vannak, hiszen ezt cáfolni sem tudták közleményükben.
Nem mi ismertük fel, hogy elsőként hogy a bevételeket a fizető utasok hozzák, hanem erre már eleink jóval korábban rájöttek! 1932 tavaszán a Debreceni Helyi Vasút szakemberei a gazdasági válság ellenére a tarifák csökkentése mellet döntöttek, mert belátták, hogy csak kedvező tarifákkal és kedvezményrendszerrel lehet több utast a járművekre ültetni, ezáltal több bevételhez jutni és jobban szolgálni a környezetbarát közösségi közlekedést.