Belváros egyirányúsítása: Az egyik szemem sír, a másik nevet.

Nyomtatás
Belváros egyirányúsítása: Az egyik szemem sír, a másik nevet.

A hét elején közzétett tervek szerint komoly átalakításokra lehet számítani Debrecen belvárosában. Az eddig közzétett vázlatok alapján egyirányú lesz a Széchenyi utca - Kossuth utca a keleti irányba, a Szent Anna utca - Miklós utca pedig nyugati irányba. Az egyirányú forgalmi rend nem lesz teljesen egyirányú, hiszen az autóbuszok továbbra is közlekedhetnek mindkét irányban. Ezt a megoldás a KRESZ 2002-es módosítása vezette be, ahol a behajtani tilos tábla alatt kiegészítő táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra van, a jelzőtáblával jelzett tilalom a menetrend szerint közlekedő autóbuszra és/vagy kerékpárra nem vonatkozik.

A megoldás alkalmazását már régóta szorgalmazzuk mind kerékpár, mind autóbuszok esetén. A hazai közlekedésszervezési gyakorlatban az ellenirányú autóbuszsáv alkalmazása Debrecenben egyedülálló módon nem egy szigetszerű megoldásként jelenik meg, hanem a belváros forgalomszervezésének meghatározó eleme. A villamosok után a kelet-nyugati átmenő autóbusz-vonalak adják a város  második legforgalmasabb tengelyét. Egy autóbuszsávok nélküli megoldás a kelet-nyugati tengelyt teljesen megbontotta volna, a hosszabb útvonalak további menetidő növekedést eredményeztek volna, nem is beszélve a trolibusz felsővezeték áthelyezésével járó költségekről.

Az egyirányúsítás és az ellenirányú autóbuszsávok alkalmazása kétségtelenül nagy előrelépés és gyorsítani fogja a belvárosban az autóbuszok közlekedését, azonban villamosok és a buszok közötti átszállási kapcsolat továbbra sincs megoldva. Sokkal közelebb kellene elhelyezni a megállókat a Piac utcához. 

Az egyirányúsítás és az ismertetett 25 csomópont forgalomszervezési átalakítása azonban aránytalanul a gépjárműforgalom javára billent el, ami ellentétes a mobilitási tervben megfogalmazott gyalogos és kerékpáros barát, az  élhetőbb város jövőképével. A belváros kerékpáros megközelíthetősége és a gyalogosforgalom hátrányokat szenved el, amennyiben valamennyi csomópont a vázlatokban ismertetett módon valósul meg. Több csomópontban szüntetnének meg, vagy helyeznek át gyalogátkelő helyet, olyat is, amely jelenleg is forgalmas és a módosítások után sem okoznának fennakadást, ha fennmaradnak, ellenben azok megszűnése inkább baleseti kockázatot jelent. A kerékpáros közlekedés elősegítését szolgáló megoldások szintén erősen hiányosak.

Ami biztosan várható, hogy a forgalom gyorsabb lesz, ami a javulás illúzióját kelti majd, azonban ez nem jelenti azt is, hogy gyorsabban juthatunk el autóval a belvárosba. Míg most lassabban, rövidebb útvonalon közlekedünk, ezt követően hosszabb útvonalon, kerülőkkel kell majd közlekedni. Arra is számíthatunk a forgalomban lévő autókból sem lesz kevesebb, ezért a forgalom összességében nem fog csökkenni, mindössze más útszakaszokon fognak megjelenni a torlódások. A Csapó utcán, a Hatvan utcán és a Piac utcán a jelenleginél biztosan nagyobb forgalomra számíthatunk. Hosszú távon tehát a forgalom gyorsítása nem fog átfogó megoldást nyújtani a belvárosi közlekedési problémákra.

Hatékony és eredményes megoldást csak a belvárosba irányuló forgalom csökkentését megcélzó intézkedésekkel, forgalomcsillapítással lehet elérni. Az közösségi közlekedés előnyben részesítése eredményesen tudja csökkenteni a belvárosba irányuló gépjárműforgalmat, ezért a belvárosi autóbuszsávok kialakítása komoly vívmány a további előrelépéshez.